A mi kolóniánk elég nagy, a lávacsövekben található. Menedékünk kétemeletes, és van egy lift, amivel be- és kijuthatunk a kolóniába. Az óvóhelyünk közelében van egy üvegházunk, ahol élelmiszert termesztünk, és a levegőnk a növényekből származik. Az óvóhelyünkön belül van egy számítógépterem, ahol az űrállomásokkal tartjuk a kapcsolatot. Van egy roverünk, amivel a Holdon közlekedhetünk, és egy hálótermünk, ahol alhatunk, az ágyak a falhoz vannak erősítve, mivel nincs gravitáció. Van egy másik helyünk, ahol megehetjük az üvegházunkban betakarított élelmiszert. A táborunkban van három WC és egy tornaterem is, hogy formába hozzuk magunkat!

Holdi lávacsövek

Évmilliárdokkal ezelőtt láva lövellt ki, amely alagutakat hozott létre, némelyik nagyon széles, mások 40 méter mélyek! A Holdon kellemes hőmérsékleten lehet élni, ezért választottuk őket. Itt védve vagyunk az időjárástól, a meteoroktól és a napsugárzástól is. A föld alatt élni annyi, mint védve lenni számos természeti jelenségtől.

Mivel a lávacsöveket választottuk, úgy döntöttünk, hogy a kolóniánkat üvegkupolának építjük. Ez úgy működik, mint egy iglu, megvéd minket a kemény külső hőmérséklettől. A szétszedett háromszög alakú anyagok a rakétába kerülnek, már úgy tervezve, hogy a holdban összeilleszkedjenek. Amíg az összeszerelés zajlik, addig mi tankolunk a rakétánkban, vagyis eszünk, alszunk. A mi táborunk egy vaskeretbe illeszkedő üvegháromszögekből áll. Egy lift fogja összekötni a kolóniánkat a külvilággal. Ez a kapcsolat lehetővé teszi, hogy ne legyen oxigénveszteség, amikor kimegyünk a szabadba kutatni!

Vízünk egy része a Földről származik. Ha ez elfogy, akkor a holdi pólusokról hozhatunk vizet, és kiolvaszthatjuk. Mivel a lávacsövekben vagyunk, ehhez egy kis járművet fogunk használni. Annak érdekében, hogy a víz újrahasznosítása addig tartson, ameddig szükséges, egy víz-újrahasznosító rendszert fogunk használni. Így például, miután a vizet fürdésre használtuk, újra megszűrjük, hogy meg tudjuk inni.

A táborban töltött első napokra a Földről hozunk némi élelmet. Aztán létrehozunk egy mesterséges üvegházat mesterséges fénnyel. Így tudnánk magunkat táplálni és zöldségeket termeszteni, ami nem a legjobb étel, amit minden nap megehetünk, de megteszi!

Ha a Holdon akarunk élni, energiára van szükségünk! Tudtad, hogy egy holdi éjszaka tizennégy földi napnak felel meg? Tehát, ha napelemek lennének, azok ennyi idő alatt nem termelnének áramot. Mivel 14 napig nem bírjuk ki nélküle, üzemanyagcellákat fogunk használni. Az üzemanyagcellák nem lehetnek a holdi bázisunk közelében, ezért egy járművet fogunk használni, hogy oda-vissza szállítsuk őket.

Mivel már van egy üvegházunk, hasznos lenne, ha több alapvető árucikkre használhatnánk. Ezzel a projekttel a növényeket fő energiaforrásként használhatjuk. És hogyan működik ez? A növények a kilélegzett szén-dioxidot oxigénné alakítják. Fennállhat a veszélye, hogy elfogy az oxigén, ezért tárolhatunk néhány palackot, amit a Földről hoztunk vissza, hogy apránként újratöltsük.

A lávacsövek egyik fő előnye, hogy a kolóniánk a föld alatt van, és így megfelelően védve vagyunk a meteoroktól és a szikláktól. A lávacsövek másik előnye, hogy védve vagyunk az erős napsugárzástól, mivel a kolónia a föld alatt van, ezért a lávacsövek nagyon hasznos helyszínt jelentenek a védelem témakörében!

Egy napunk a Holdon nyilvánvalóan nem ugyanaz, mint egy nap a Földön! Teljesen más. Reggel az ágyunkhoz szíjazva ébredünk. Elmegyünk megnézni a növényeket, megöntözzük őket, és leszedjük a jókat, hogy megegyük. Sok időt töltünk kutatással az állomásunkon. Aztán útnak indítjuk a járműveket, hogy vizet gyűjtsünk a holdi pólusoknál! Rövid sétát teszünk a Holdon, fotóriportot készítünk, hogy jobban tanulmányozhassuk. Ismét ideje enni! Ezután elintézzük a holminkat, megfürdünk, fogat mosunk és tornázunk! Fittek kell lennünk! Aztán újra aludni megyünk, és egy új nap következik!