Ez a mi "CEMA" holdtáborunk. Arra gondoltunk, hogy a Déli-sarkon, a Shackleton-kráter közelében (4 km mély, 20 km átmérőjű) állítjuk fel.
A tábor egyetlen, félgömb alakú modulokból áll, ezért folyamatosan bővíthető és rugalmas. Ha az egyik modulban bármilyen sérülés keletkezik (pl. repedés a falon, ami oxigénveszteséget okoz), az átmenetek lezárásával elzárható a többitől, és javítható anélkül, hogy azok sérülnének. Félgömb alakjának köszönhetően a Holdtábor beborítható holdporral, így nincs szükség lyukak fúrására a sugárzás elleni védelem érdekében. A fúrás nagyon költséges lenne, mivel a nagy, nehéz fúrógépeket a Holdra kellene hozni. Ez teszi a mi Holdtáborunkat viszonylag megvalósíthatóvá.

A "CEMA" holdtáborunkat ideiglenesen két űrhajós számára terveztük. Ebben az értelemben két privát szoba áll rendelkezésre, és a többi kapacitás is alkalmas erre a létszámra. Holdtáborunk rugalmasságának köszönhetően azonban ez folyamatosan bővíthető, és így több személy számára is lakhatóvá tehető.
A mi Holdtáborunk csak a későbbi tábor modellje, ezért az egyes modulok, a tárgyak és különösen a Shackleton-kráter közötti kapcsolatok nem helyesek.

Shackleton kráter

Állomás a közelben Shackleton kráter biztosítaná a tábor állandó vízellátását, mivel a kráterben lévő jég bármikor megolvasztható és felhasználható. A fotovoltaikus rendszer által történő energiatermelés biztosított lesz, mivel a Déli-sarkon különösen hosszú fényfázisban elegendő napfény éri a tábort. Emellett az ottani hőmérséklet sem túl szélsőséges más helyekhez képest. Ezen kívül ebből a pozícióból viszonylag jó rádiókapcsolat létesíthető a Földdel, mivel a csillagászati rádióhullámok ott használható frekvenciákon működhetnek, ezért van antennánk a tetőn.

Első szállítás: a nagyobb, nehezebb alkatrészek (oxigénbontó gép, rover, napelemek stb.) gépi úton kerülnek a megfelelő helyekre.

Második szállítmány: egy repülő robot és a "hajtogatott" Hold-tábor, amely egy vékony alumíniumréteggel borított fémvázból áll. Az űrhajóról a felszínre dobják, ahol belülről felfújják, és a kisebb modulok kidudorodnak a nagyból (parancsnoki központ). A repülő robot magába kanalazza a holdport, és szétosztja a táborban, hogy sugárzásbiztossá tegye azt.

Végső szállítás: bútorzat és az emberek, akik aztán részben gépi támogatással felállítják a holdi tábort.

Holdtáborunk vízellátása a Shackleton-kráter segítségével történik majd. A jeget közvetlenül a kráterben szeretnénk megolvasztani és megszűrni, és felhasználni a Holdtáborunk egészségügyi létesítményeihez, az űrhajósok vízellátásához, valamint a hidroponikus rendszerünk öntözéséhez. A vizet megszűrhetjük és újra és újra felhasználhatjuk. Például az űrhajósok vizeletét egy szűrőrendszeren keresztül vezetjük át, és így újrahasznosítjuk ivóvízzé.

A Holdtáborunkban van egy hidroponikus létesítmény, ahol az űrhajósok saját maguk termeszthetik meg az élelmiszereiket, amelyeket a konyhában fogyasztanak el. Ezzel párhuzamosan fagyasztva szárított ételeket hoznak be és készítenek el a konyhában. Emellett az űrhajósok rendszeresen kapnak élelmiszert a Földről.

Mivel a Holdtáborunk a Déli-sarkon található, az idő 95%-ében kap napfényt. Ezért számos napelemet helyeztünk el a táborunk körül, hogy a nap energiáját átalakítsuk. A fotovoltaikus rendszer lesz a fő energiaforrásunk.
Az Moon camp-ben is megtalálható üzemanyagcellák, amelyekben az oxigén és a hidrogén vízzé alakul, szintén energiatermelésre szolgálnak. A folyamatot elektrokémiai reakciónak nevezzük.
Az elektromos energiát ezután a nagy energiatároló egységünkben (akkumulátor) gyűjtjük össze, ahonnan bármikor, akár éjszaka is felhasználható.

A Holdat egy regolitréteg borítja, amely főként oxigénből (43%) áll vas, magnézium, kalcium vagy szilícium mellett. Amikor a holdi port felmelegítjük, az oxigén kiszabadul a vegyületből, és űrhajósaink ezt használhatják légzésre. Ehhez rendelkezésünkre áll az oxigénbontó-gép, amellyel kivonhatjuk az oxigént.
A légzés során felszabaduló CO2 vagy átmegy egy rendszeren, amely visszaalakítja oxigénné (O2), amelyet az Austronauták aztán visszalélegezhetnek, vagy közvetlenül a hidroponikus rendszerbe kerül, ahol táplálja a növényeket.

A Holdon a kozmikus sugárzás sokkal magasabb, mint a Földön, mivel a Holdon szinte nincs légkör és nincs mágneses mező, amely eltérítené a sugárzást. A nagy energiájú részecskék, amelyek majdnem fénysebességgel repülnek az űrben, jelentős károkat okozhatnak az emberi sejtekben.
Hogy megvédjük magunkat a kozmikus sugárzástól, a holdi táborunkat holdi talajjal fedjük be, amely árnyékoló hatású. A holdkőzet maradványai, amelyekből az oxigén kioldódott, szintén felhasználhatók erre a célra.
Ezenkívül az űrhajósok sugárvédelmi mellényt viselhettek.

Julia űrhajósnő szemszögéből.

Aznap reggel 8 óra körül a Holdtáborunkban felébredtem, és meglazítottam a biztonsági öveket, amelyek egész éjszaka biztonságban tartottak az ágyban.
Amikor felkeltem, észrevettem, hogy Tobias, az űrhajós kollégám itt a holdállomáson, már ébren van, és kommunikál a családjával a parancsnoki központban. Egy gyors üdvözlés után együtt indultunk az üvegházba, hogy reggelire (9:30) betakarítsunk néhány zöldséget a hidroponikus rendszerünkből.
Ez a nap rögtön egy gyors mosakodás után egy edzéssel kezdődött az edzőteremben (11:00).
Felvettem az űrruhámat és a sugárzási mellényt, és elhagytam az állomást. A mai napra volt beütemezve egy túra a motoros roverünkön, hogy bizonyos méréseket végezzek, és mintákat gyűjtsek a későbbi tanulmányozáshoz.
Beindítottam a rovert, és elindultam a göröngyös holdi talajon.
Tobias tartaná ma a frontot az állomáson.
Néhány kilométer megtétele után összegyűjtöttem néhány alkalmas holddarabot, és elkezdtem a méréseket (12:30).
Körülbelül két óra múlva visszatértem az állomásra, és együtt ebédeltünk (délután 2 óra).
Ezután bementünk a parancsnoki központba, és elemeztük a mintákat, jegyzőkönyvet írtunk, és kommunikáltunk az eredményeinkről a Földdel (17:00 óráig). Hogy fittek maradjunk, ismét elmentünk az edzőterembe, és megdolgoztattuk magunkat (este 7:00-ig).
Vacsora és az állomás esti ellenőrzése után ágyba bújtam, és elmerültem az e-könyv olvasómban (este 9:00).