A "Space Life Research" bázis űrhajósok és kutatók befogadására is alkalmas lesz: bázis mellett kutatóközpont és laboratórium is lesz. Valójában a Holdon lévő víz kutatására és ennek a számunkra még ismeretlen területnek a felfedezésére fogunk szakosodni. Emellett szeretnénk felfedezni a Holdon található víznyomok eredetét is. Például, hogy meteoritokból származik-e, vagy földi eredetű... Ezen kívül a tudományos kutatás mind egy kráter közelében fog zajlani. Valójában a holdi bázisunk közvetlenül a B3-A-21 kráterre épül, ami lehetővé teszi a tudósok számára, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljenek a jeget tartalmazó területekkel. Otthonunkat a felszínre telepített napelemek fogják ellátni energiával, amelyek különböző létesítményeinket látják el energiával. Az Északi-sark erős napsugárzása miatt nagy energiatartalékkal rendelkezünk majd, amelyet akkumulátorokban tárolunk. Ezenkívül a védelmünk és életmódunk megkönnyítése érdekében a bázis egyes részei a Hold felszíne alatt lesznek. Így a holdi bázisunk minden részlege és egyéb része védve lesz a Hold felszínét és a világűr többi részét fenyegető különböző veszélyektől. Végül a kutatók és az űrhajósok számára robotok és számítógépes segítség áll majd rendelkezésre. Valóban, a személyzet helyett egy robot lesz képes elvégezni a fizikai munkát, a különböző szoftverek és programok pedig segíteni fogják őket az elemzésekben.

A holdi pólusok közelében

A holdi táborunkat a Hold északi pólusánál akarjuk felépíteni, mert egy fagyott vízzel teli kráter közelében akarjuk végezni a kutatásainkat. Sőt, ha mellette ülünk, kevesebb energiára lesz szükségünk, és időt takarítunk meg. A legénységnek például nem kell majd nagy távolságokat megtennie, hogy megkezdje a munkanapját, mert karnyújtásnyira lesz a kráter. Annak ellenére, hogy a bázist és a kutatóközpontot ott építjük, ott fogunk napelemeket telepíteni, ahol a legnagyobb a napsugárzás (tehát az északi póluson is). Ennek az az oka, hogy pontosan ezen a helyen mindig süt a nap, így valószínűleg kevesebb energiát fogunk felhasználni a holdi talaj megvilágítására. Így még több energiatartalékunk lesz. Emellett, bár a Hold északi pólusán alacsony a hőmérséklet, mégsem a leghidegebb, és ez egy jó hely lesz arra, hogy megismerjük az ott található vizet. Végül a holdi bázisunk egy része a föld alatt lesz, így a legénység védve lesz a Holdat körülvevő különböző veszélyektől.

A holdi tábor nagy része már felépül, amikor a legénység megérkezik, hogy gyorsabban berendezkedhessenek és megkezdhessék a kutatást. Az UV-sugarak és az űrhulladék hatása elleni védelem érdekében a holdtábor Hold felszínén lévő elemeit 20 centiméter vastag polietilénből építik majd. Minden ajtó és fal légmentes és szilárd lesz. Minden anyagot meteoritbecsapódások ellen teszteltek. Ha a bázis megsérül, az űrhajósok a felesleges építőanyagokból megjavíthatják, de a bázis a jobb védelem érdekében többnyire a Hold felszíne alatt épül majd. Az anyagok ugyanis a Földről származnak, így a tábort más utazások során is meg kell majd építeni. Egyes tárgyakat 3D nyomtatóval építenek majd, mások pedig felfújhatóak lesznek, hogy helyet takarítsanak meg.

A víz minden élőlény túlélése szempontjából alapvető és létfontosságú erőforrás. Ezért a bázisunk szűrő- és tisztítórendszerrel lesz felszerelve, hogy a vizeletet és a legénység által használt szennyezett vizet (mosogatás, WC, mosogatás stb.) újrahasznosíthassuk. Így nem lesz pazarlás, és újra tudjuk használni a vizet. Egy másik módja annak, hogy vízhez jussunk, az a kutatás lesz, amelyet a fagyott vízkráterben fogunk végezni. Ha tiszta ivóvizet találunk, akkor azt fel tudjuk dolgozni, majd felhasználhatjuk a bázison folyó mindennapi tevékenységekhez. Ezen kívül az utánpótlási küldetések során vizet fogunk küldeni nekik, hogy az életük ne legyen veszélyben.

Az élelmiszer-ellátás különböző módokon fog történni. Először is, lesz egy bizonyos mennyiségű fagyasztva szárított élelmiszer, amelyet az űrhajósok indulása előtt küldenek a bázisra. A legénységnek csak egy kis mennyiségű vizet kell majd hozzáadnia, hogy megehesse. Ez lesz az élelmiszertartalék, amíg várják a betakarítás eredményét. A bázist ugyanis üvegházakkal is felszerelik, hogy hosszabb távon változatosabb élelmiszert biztosítsanak. Másrészt, bizonyos időbe telik majd, amíg az üvegházakban termő élelmiszert el lehet fogyasztani. Ezek olyan rendszerrel lesznek felszerelve, amely elrejti a napot, hogy megismételje az éjszakai fázisokat, és biztosítsa a lehető legjobb környezetet a növények túléléséhez. Az űrhajósok nem fognak az üvegházaktól függeni, mivel a fagyasztva szárított élelmiszert az utánpótlási küldetések során küldik majd nekik, hogy ne merítsék ki a Földet.

Az áramellátás nagy része napenergiából származik majd. Ezt akkumulátorokban tárolják majd, hogy mindig rendelkezésre álljon az áram. A Hold felszínén bemutatott napelemeket ellenálló anyagokból építik majd, hogy a meteoritbecsapódások ne befolyásolják a hatékonyságukat. A most átalakított és a tárolókban tárolt energiát a bázis energiaellátására és a kutatás segítésére lehet majd felhasználni. Ezenkívül bizonyos mennyiségű energiát vészhelyzet esetére akkumulátorokban a Holdra küldenek majd. A robotjaink és járműveink is napelemekkel lesznek felszerelve, hogy energiával lássák el és tárolják azt.

Az űrhajósoknak levegőre lesz szükségük ahhoz, hogy a Holdon élhessenek. Az űrruhájukban lévő levegőn kívül oxigénre is szükségük lesz, amikor a bázison belül tartózkodnak. Ahhoz, hogy a túlélésükhöz szükséges levegőmennyiséget a bázison belül tartsuk, olyan hatékony anyagokat fogunk használni, amelyek nem engedik át a levegőt. A bázist úgy tervezzük, hogy biztonságos legyen az űrhajósok számára, és a tábor vízálló legyen. Ezenkívül a bázisunk fel lesz szerelve egy levegő-visszaforgató rendszerrel. Az Európai Űrügynökség nemrégiben kifejlesztett egy ACLS nevű rendszert, amely a CO2-t O2-vé alakítja vissza. Az állomáson kísérleti jelleggel megvalósított rendszer a szén-dioxidot koncentrálja, és dihidrogén (H2) hozzáadásának köszönhetően vízzé (H2O) és metánná (CH4) alakítja át. Ez utóbbi az űrbe kerül, a víz azonban oxigénné (O2) alakul, a dihidrogént pedig újra felhasználják a CO2 vízzé történő átalakításához. Az oxigéntartályok szállítására is lehetőségük lesz. Röviden, különböző eszközöket fogunk használni, hogy ne pazaroljuk a levegőt.

A lehető legjobb életminőséget akarjuk biztosítani az űrhajósok és a legénység többi tagja számára, akik a holdbázisunkon fognak élni. Ezért a megfelelő működés érdekében a lehető legjobb alvási kényelmet fogjuk biztosítani, újrahasznosított műanyagból készült matracok beépítésével. Ezenkívül, hogy a legénység formában maradhasson, egy külön sportterületet fogunk kialakítani a biztosított felszerelésekkel. Így az űrhajósok egy kiadós alvás után megebédelhetnek, majd sportolhatnak. Utána pedig elvégzik a napi feladataikat, például a bázis takarítását és karbantartását. Ezután a legénység egy része ellenőrizheti a bázis állapotát. Vacsora után folytathatják a jég-víz kráterrel kapcsolatos kutatásukat. A nap végén jelentést kell tenniük a Földön maradt csapatnak, hogy megbeszéljék a kutatás előrehaladását és néhány lehetséges problémát. Este beprogramozhatják a robotokat és a számítógépeket az éjszakára és a következő napra, hogy végre pihenhessenek egy kicsit.