A táborunk neve, Holdbázis magja, jelzi, hogy milyen szerepet játszik. Ez lesz a "magja" a jövőbeni nagyobb élőhelyeknek.

A Hold és a világűr intenzív felfedezése mellett a tábor célja a Holdon való élet adaptációjának tanulmányozása. A második cél a Földre szánt elemek és anyagok kinyerése.

A legénység öt főből áll. Mindegyiküknek több szakterülete van, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy ilyen embercsoport önállóan működjön.

Olyan projekt mellett döntöttünk, amely nem igényel előrehaladott munkálatokat a holdi talajon. Projektünk fontos szempontja a modularitás. Az ismétlődő komponensekre támaszkodunk, amelyek lehetővé teszik a modulok könnyű bővítését és módosítását. A modulok geometriai alakja biztosítja a mechanikai stabilitást.

Annak érdekében, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az elég nagy hasznos tér és az építés során felhasznált anyagok mennyisége között, kompakt szerkezetet terveztünk. Ez megkönnyíti a stabil légköri feltételek fenntartását az élethez. A veszélyes eszközök (pl. RTG) a tábortól távol helyezkednek el.

A legfontosabb szempont a biztonság. A tábort körülbelül 1 m vastag regolit borítja. Ez véd a sugárzástól, a meteoritoktól és az esetleges hőmérsékletváltozásoktól. Minden modul fel van szerelve állapotfigyelő rendszerrel. A modulok dupla ajtókkal vannak összekötve, és egyedi vészhelyzeti életfenntartó rendszerekkel rendelkeznek.

A külső környezettel való kapcsolat dokkokon és zsilipeken keresztül valósul meg (1 technikai és 2 az űrhajósok számára), amelyek a járművek garázsaként is szolgálnak.

A mesterséges gravitációt elektromágneses tekercsek és a cipőben lévő állandó mágnesek segítségével valósítják meg. Az elektromágnesek áramellátását a cipő közelében lévő mágneses mező kapcsolja.

A holdi pólusok közelében

A Déli-sark közelében lévő krátert választjuk. A fő ok a jég jelenlétének felfedezése ezen a területen.

A kráterek belseje vékonyabb, laza regolitréteget tartalmaz. Ilyen területen könnyebb lesz az építkezés előkészítése, és a leszállóegységek esetében is kevésbé lesz zavaró (pl. a fúvó por).

A kráter lejtőjéhez közeli helyeket részesítjük előnyben, hogy mindkét területhez hozzáférjünk - az állandó árnyékos és a napfénynek kitett területekhez. Az ilyen helyek a jég közelségét és a fotovoltaika használatának lehetőségét biztosítják. A kráter peremének közelsége lehetővé teszi a kráteren túli terület feltárását.

Az első munkálatokat pilóta nélküli robotok végzik majd. Ők fogják előkészíteni a terepet az épületek számára. Az első modulokat a Földről szállított építőelemek felhasználásával építik meg. A szállított anyagok súlyának minimalizálása érdekében azt javasoljuk, hogy a falakat belülről regolittal töltsék ki.

A következő lépésben a szerkezetek egyes részei a regolitból nyert anyagból készülnek. Ez olyan kémiai elemekben gazdag, mint az oxigén, a szilícium, a vas, a kalcium, az alumínium, a magnézium és a titán. Lehetőség lesz a táborok fejlesztéséhez szükséges alkatrészek előállítására. Ehhez minden megvalósítható módszert felhasználnak majd (kémiai és termikus feldolgozás, 3D nyomtatás, CNC gépek).

A megtelepedés kezdeti szakaszában a vizet a Földről szállítják. A bázis működéséhez azonban nagy mennyiségű vízre van szükség. Ezért a következő szakaszban a Holdon bányászott jégből kell vizet nyerni. Ezt oxigén és hidrogén formájában tárolják majd, amelyet elektrolízissel állítanak elő a vízből.

A használt vizet megtisztítják és újra felhasználják. Más vízforrások az ember által előállított biológiai hulladékok (pl. az ISS-en jelenleg mintegy 80% vizet hasznosítanak újra).

A Holdon élő vízi élőlények viselkedésének tanulmányozására használt akvárium egyben víztárolóként is szolgál.

A Földről a következő termékeket szállítják: fagyasztva szárított élelmiszerek (növényi és elsősorban állati eredetű), az emberi szervezet megfelelő működéséhez szükséges alapvető összetevők (vitaminok, aminosavak, ásványi anyagok, fehérjék, rostok, szénhidrátok stb.), valamint a növények növekedéséhez nélkülözhetetlen nitrogénben gazdag vegyületek.

A botanikus kert (aero- és hidroponikus növények) és az akvárium (algák, kagylók és más vízi élőlények) helyi élelmiszerforrások lesznek. Ezeket is felhasználják majd a kiválasztott fajok alkalmazkodásának tanulmányozására, a zord körülményekhez való immunitásuk miatt.

További megoldás a növényi alapú hús 3D nyomtatásának innovatív módszere.

Bázisunk három elsődleges energiaforrással rendelkezik: fotovoltaikus erőmű, egy radioaktív termoelektromos generátor és tartalék vagy ideiglenes forrásként üzemanyagcellák (biztonsági okokból a bázistól távol található). A felesleges energiát nagy hatékonyságú akkumulátorokban tároljuk.
A Hold bővelkedik szilíciumban, amelyet a következő fotovoltaikus cellák előállításához használnak majd fel. Az üzemanyagcellák azért kényelmesek, mert képesek az energiát oxigén és hidrogén formájában felhasználni, amit rakétaüzemanyagként is felhasználnak majd. További energiaforrás lesz a növények bomlásából származó metán.

Az oxigént a vízből vonják ki és tartályokban tárolják. A nitrogént a Földről kell szállítani, mert a Holdon nincs belőle elég. A tábort olyan rendszerekkel látják el, amelyekkel a szén-dioxidot visszanyerik, vagy növények termesztésére irányítják át.
A megfelelő légkör (pl. oxigén, nyomás, páratartalom) fenntartását automatikus rendszerek szabályozzák.
A kijáratok légzsilipekkel vannak felszerelve - dekompressziós rendszerekkel a levegő pazarlásának elkerülése érdekében, valamint fertőtlenítő rendszerekkel a veszélyes regolitpor eltávolítására.
Az alvóhelyiségekben a NASA által ajánlott légtisztító növényeket használunk az esetleges káros szerves vegyületek hatástalanítására. Ezeknek a növényeknek pszichológiai jelentőségük is van.

Az emberi napszakos ritmus miatt a táborban a nap hossza megegyezik a földi nappal, azaz 24 óra. A parancsnokot a meglehetősen felelősségteljes pozíciója miatt választottuk. Feltételezzük, hogy a napot három, nagyjából egyenlő részre osztjuk: (1) alvás, (2) étkezés, pihenés, gyakorlatok, (3) a legénység segítése, nehezebb és könnyebb munkák.

Egy példa a parancsnok napi menetrendjére részletesen:

8.00 ébresztő / felkészülés a napra

8.30 fizikai gyakorlatok (1 óra)

9.30 reggeli WC

10.00 reggeli (1 óra)

11.00 a tábor paramétereinek ellenőrzése

11.30 együttműködés a robotoperátorral (1 óra)

12.30 A műhely paramétereinek ellenőrzése (1 óra)

13.30 ebéd (1 óra)

14.30 pihenő

15.00 beszélgetés egy orvossal/pszichológussal a legénység állapotáról

15.30 együttműködés a botanikussal a kutatásban (1 óra)

16.30 Az újrahasznosító rendszerek paramétereinek ellenőrzése

17.00 A radioteleszkóp paramétereinek ellenőrzése

17.30 csapatmegbeszélés

18.00 a tábor paramétereinek ellenőrzése

18.30 vacsora

19.00 pihenés / pl. sakkjáték programozóval (1 óra)

20.00 kapcsolatfelvétel a földi bázissal (1 óra)

21.00 fizikai gyakorlatok (1 óra)

22.00 a tábor paramétereinek ellenőrzése

22.30 esti WC

23.00 relaxáció / masszázs a fotelben

23.30 alvásra való felkészülés