A projekt célja, hogy az emberek kísérletezhessenek a Holdon, és felkészülhessenek a jövőbeni hosszú távú holdi tartózkodásra.

Tekintettel a Hold különböző környezetére, az élelmiszerkészleteket és hasonlókat először a Földről kell a táborba szállítani. Később a Holdon lévő dolgokat, például a Hold árnyékában lévő jeget és a holdi ércben lévő vizet fogjuk felhasználni, és a táborban ültetett zöldségek fogyasztását a későbbi szakaszban fogjuk megfontolni.

A mi mintatáborunk négy részből áll: pihenőterület, kísérleti terület, ökológiai telepítési terület és észlelés-előkészítési terület. Ezenkívül a modellen kívül van holdpor-kezelő csatorna, napenergia-termelő terület és radarterület, hogy megfeleljen a Holdon végzett kísérleteknek és a jövőbeni hosszú távú fejlesztéseknek.

A tábort a Hold déli pólusán fogjuk felépíteni. A Hold déli pólusánál van egy Shackleton-kráter, ami jó választás. Ez 80% az idő, hogy ki a napfény alatt, hogy megfeleljen az energiaellátási igénynek. Ugyanakkor a kráter belseje állandó árnyékos terület, ahol jég tárolható. A kráter peremén egy űrállomás építésével a napsütötte helyeken elektromos áramot termelő naperőműveket lehet felállítani, amelyeket kábelek vagy mikrohullámok segítségével továbbítanak az űrállomásra.

Először a holdi robotot indítjuk az űrbe, megfontoljuk a tábor deformálását a Földön, majd elindítjuk a Holdon. A holdrobot segíteni fogja a tábor telepítését, amely olyan félkör alakú, mint egy esernyő. Megfontoljuk a 3D nyomtatási technológia alkalmazását. A későbbi szakaszban felhasználhatjuk a holdi talajt, amely természetes védőanyag a kozmikus sugárzás ellen.

A Holdra szánt építőanyagok korai kiválasztásakor teljes mértékben figyelembe vettük a Holdon lévő környezeti veszélyeket: sugárzás, nagy hőmérsékletkülönbség, holdpor, meteoritbecsapódás és egy sor más probléma. Ezért a táborépületünkben két réteg titánból készült réteget fogunk használni, amelyet egy bórhidrid nanocsövekből álló réteggel fogunk összekötni. Először is, a titán jó alacsony hővezető képességgel és nagy szilárdsággal rendelkezik, a hidrid pedig képes kiküszöbölni az űrsugárzást. A fal kialakítása jól megoldja a sugárzás, a nagy hőmérsékletkülönbség és a tábor szilárdságának problémáit.

A holdpor kezeléséhez, a tábor abszolút zártságának biztosítása mellett, a tábor be- és kijáratánál egy alacsony nyomású holdpor-kezelő területet építünk. A holdpor-kezelő területet és a tábort egy alacsony nyomású zónán keresztül szigeteljük el egymástól, hogy teljes mértékben biztosítsuk a táboron belüli abszolút pormentességet. A meteoritok becsapódása esetén nincs olyan anyag, amely tökéletesen ellenállna a meteoritoknak, ezért a tábor biztonságát és megvalósíthatóságát, valamint az űrhajósok életének előfeltételét figyelembe véve a felvonórendszert választottuk. Amikor a radar előrejelzi, hogy a meteorit közeledik, az űrhajósok először belépnek a pihenőterületre, majd a pihenőterület a lift hatására a föld alá süllyed. Ugyanakkor a bázis feletti égboltot megtámasztják és védik, hogy az űrhajósok biztonságát a lehető legnagyobb mértékben garantálják.

Amikor az űrhajósok először landoltak a Holdon, a vízkészleteket az emberek a Földről hozták. A későbbi termelés és fejlesztés során a vízkészleteket főként holdi bányászjárművekkel bányászták a holdi sarkvidék állandó árnyékában. Ugyanakkor csővezetékeket telepítünk a víztisztító rendszerhez, ahol a bázison vízre van szükség. A tisztítórendszerben a tisztítást egy sor intézkedésen keresztül végezzük el, mint például fizikai szűrés, kémiai kicsapás, fordított ozmózis, ioncsere és így tovább. A tisztítás után a vízkészleteket az űrhajósok későbbi használatára tároljuk.

A korai szakaszban még mindig a Földről fogunk élelmiszert szállítani a Holdra. A későbbi szakaszban a táborban termesztett növényeket ehetjük.

Napelemeket fogunk használni az áramtermeléshez, naperőműveket építünk a Shikengkou közelében, ahol a nap szinte állandóan besugárzik, és kábelek vagy mikrohullámok segítségével továbbítjuk az energiát az űrállomásra. Ha sikerül technológiai áttörést elérni, a Holdból tríciumot lehet kinyerni az energiatermeléshez.

A táborban végzett tevékenységek során keletkező szén-dioxidot az ökológiai telepítési területre fogjuk szállítani, hogy a növények a szén-dioxidot oxigén előállítására használhassák, a kalcium-peroxid pedig szén-dioxiddal és vízzel reagálva oxigént termelhessen.

A holdi tábor létrehozásának fő célja kísérletek elvégzése és bizonyos előkészületek megtétele az emberiség jövőbeli felfedezéséhez és a Holdra vagy más bolygókra való vándorláshoz. Ugyanakkor a Holdon a gravitáció a földi gravitáció tizede. Fontolóra vették, hogy a jövőben rakétákat indítanak a Holdra az űrkutatáshoz.

Reggel 7:00-kor az űrhajósok felébredtek az alvómodulból, megmosakodtak és megreggeliztek, majd elkezdtek felkészülni a kísérletekre és a Hold felfedezésére.

Reggel 8:00 órakor az űrhajósok kiszabadították a táborból a holdkutató pókot, amely megkezdte munkáját. Az űrhajósok is felvették űrruhájukat, és egy roverrel ásványokat gyűjtöttek a Hold közelében. Miután a bányakocsi bányászott, az ércet automatikusan a kocsihoz szállították, majd visszaszállították.

Délelőtt 11:00 órakor az űrhajósok visszatérnek a táborba. A táborba való belépés előtt a holdi port kezelik. A legkülső energiapajzs feltölti a holdport, és könnyebben eltávolíthatóvá teszi. A második réteget szén-dioxiddal tisztítják meg a másodlagos kezeléshez. Ezután az űrhajósok biztonságosan beléphetnek a táborba. Az érccel megrakott holdjáró az ércet az ércválogató területre szállítja majd, ahol az ércet a kutatáshoz osztályozzák.

Rövid pihenő, ebéd, szórakozás és testmozgás után 14 órakor az űrhajósok délután megkezdték a kísérletet, és a délelőtt gyűjtött érc és a pókkocsi által visszaküldött képek alapján további adatelemzést és kutatást végeztek. Az asztronauták a tábor állapotát az irányítótérben és a világűrből származó, radarral megfigyelt információkat figyelték.

Délután 4 órakor az űrhajósok eljöttek az ökológiai ültetési területre, hogy figyelemmel kísérjék a növények növekedési állapotát, és az adatok visszacsatolása érdekében összehasonlították a növények adatait a földi természetes növényekkel.

Este hat órakor az űrhajósok megkezdték az aznapi vacsorát. A szórakozás és az igazodás után bementek az alvókabinba, hogy levezessék a nap fáradalmait, és felkészüljenek a másnapi kutatásra.