Életben maradhat-e az élet idegen környezetben? - Az élet számára alkalmas környezetek meghatározása

Rövid leírás:

Ebben a tevékenységben a tanulók azt vizsgálják, hogy a Földön szélsőséges környezetben található élet fennmaradhat-e máshol is a Naprendszerben.

A tanulók megvizsgálják a Naprendszer különböző helyeinek jellemzőit, majd néhány példaként szolgáló extremofilról készített ténykártyák segítségével feltevéseket tesznek, hogy szerintük melyikük lenne képes túlélni a különböző földön kívüli környezetekben.

Téma: Tudomány, biológia

Tanulási célok:

Ismerje meg, mik azok az extremofilok.

Vegye figyelembe az ökológiai toleranciát.

Tekintse át az életformák alkalmazkodását és túlélését befolyásoló abiotikus tényezőket.

Ismerje meg a Naprendszer különböző objektumainak környezeti feltételeit.

Értse meg, hogy a környezeti feltételek változásai hatással vannak az élő szervezetek evolúciójára.

Korosztály:

13 - 16 éves korig

Idő

Lecke: 1 óra

Erőforrás elérhető a következőkben:

Angol, Dán, Francia, Német, Olasz, Spanyol, Román és Észt

1. tevékenység: Élet az űrben?

Ebben a tevékenységben a tanulók először azt vizsgálják meg, hogy milyen abiotikus tényezőket kell vizsgálni a földön kívüli élet keresése során, majd megvizsgálják a különböző Naprendszerbeli környezetek jellemzőit.

A diákok ezután megismerkednek az extremofilokkal, és feltevéseket tesznek arról, hogy melyek élhetnének túl a Naprendszer különböző égitestjein, amelyeket megvizsgáltak.

Berendezések

Az 1. és 2. mellékletben található adatlapok, csoportonként egy-egy készlet.

Tudtad?

Az Artemia franciscana, vagy más néven sóskarák, primitív rákfélék, amelyek a belvízi sós tavakban, például az amerikai Nagy Sós-tóban találhatók.

A sós garnélarák petéi 2 évig képesek száraz, oxigénmentes körülmények között életben maradni, és az ESA Biopan 2 küldetésén repültek. Megállapították, hogy képesek elviselni az űrben uralkodó alacsony nyomású vákuumot és a fagypont alatti hőmérsékletet.