A holdbázisunk ideológiája ideiglenes bázisként (egyszerű és funkcionális) kapta meg a szálát. Ennek a holdtábornak a célja, hogy két űrhajóst vigyünk, akik jobb ismereteket szereznek a Holdról, hogy a közeljövőben oda tudjunk vinni egy civilizációt. A korábban megszerzett ismeretekkel pedig már ismerjük ennek a területnek az akadályait. Sőt, az elvégzett kutatásokkal most már még pontosabban tudjuk, hogy hol van a legbiztonságosabb hely egy holdi civilizáció elindítására, de még mindig nem vagyunk teljesen biztosak mindabban, amit eddig a Holdról tudunk.

A holdtábort a Déli-sarkon, pontosabban a "Shackleton-kráter" közelében építenék fel. A mi küldetésünk az, hogy a lehető legtöbb előnyt kihasználjuk a Hold erőforrásaiból, és ezért a Déli-sark az egyik legjobb lehetőség a túlélésre. Amit a pólusokról tudunk, a Hold Nap felé való dőlése miatt vannak olyan kráterek, amelyek jeget tartalmaznak, amelyből ivóvíz nyerhető, ami rendkívül fontos az emberi szervezet számára. Egy másik ok, amiért a Déli-sarkot választottuk, az az idő, amíg ki vagyunk téve a napfénynek.

Egy előre elkészített bázist küldenénk a Holdra. Így, amint megérkezünk a holdi talajra, felfújnánk egy 12 négyzetméter átmérőjű, épített polietilénből készült sátrat, és a bázis földhöz rögzítéséhez alumíniumlemezeket használnánk, amelyek a földi bázisként szolgálnának. Ezután megépítenénk a folyosók készleteit, amelyek összekapcsolódnának a fősátorral. Miután megvalósítottuk ezt a kezdeti részt, egy D alakú robotot fogunk használni, hogy az alapzónáink fölött védő kupolát készítsünk. Ez a kupola holdi talajból és egy regolit nevű anyagból fog készülni, amely nemcsak a kis üstökösöktől, hanem főként a sugárzástól is megvéd minket. Lesz egy víztisztító területünk is, amely egy 5 négyzetméter átmérőjű kupolát kap, alumíniumból. Ennek a felét sötét színű réteggel borítjuk majd, hogy minél több hőt elnyeljen, és a jég megolvadjon, amit később a fémtartályokban tárolunk majd. Ami minden mást illeti, ami a bázis mellett van, a Földről érkező, előregyártott készleteket fogunk kapni. Mivel nagyon jól előre meghatározott projektterveink lesznek, Ez a folyamat könnyű lesz, és kevés időt veszünk igénybe, hogy bármilyen típusú szükséges építkezést megvalósítsunk.

A holdi bázisunk úgy fog működni, hogy az űrhajósok a lehető legnagyobb védelemben legyenek. Az időjárási viszonyok általában 127ºC és -173ºC között ingadoznak. Az űrhajósok védve lesznek a kisebb üstökösökkel és a sugárzással szemben is, amelyek biztosan nem lennének kedvezőek az űrhajósok egészségére nézve. Ezt a védelmet egy vastag regolitburkolat fogja biztosítani, amely nem az egyetlen anyag, amely a bázis pajzsként fog működni. A bázist először felfújják, és sok másfajta problémával szemben is ellenálló lesz, mivel egy polietilén nevű anyagból készül majd. Ezek a különböző védőrétegek rendkívül fontosak lesznek az űrhajósok számára.

Amikor úgy döntöttünk, hogy rendkívül fontos lenne a lehető legközelebb maradni a Shackleton-kráterhez, mint egy holdi civilizáció életképes helyéhez, elsősorban arra a lehetőségre gondoltunk, hogy jeget gyűjtsünk a kráter aljáról. A napenergiát is hasznunkra fordíthatnánk, hiszen amint folyékony vízhez jutunk, azt meg lehet szűrni, és saját fogyasztásra alkalmas vízhez juthatunk.

A bázisunk élelmiszer-fogyasztása elsősorban űrhajós ételeken alapul majd. Mint már korábban kifejtettük, a bázis ideiglenes lesz, ami azt jelenti, hogy lesz egy kis mesterséges üvegházunk, amely lehetővé teszi néhány alapanyag termesztését. Ezért lesznek szabályok ezeknek az összetevőknek a fogyasztására, hogy rendszeresen, de soha nem nagy mennyiségben fogyasszunk egészséges ételeket, és viszont, hogy ne fogyjanak ki a mesterséges üvegházunkban termesztett egészséges összetevők.

A holdi bázisunkon felhasznált összes energiát a holdfelszínen elhelyezett monokristályos napelemek fogják előállítani. A napelemek által nyert energiát váltakozó árammá kell alakítani, hogy a nyert energiát tárolni tudjuk, és a bázison lévő mindenféle berendezés működtetésére használhassuk. Az energiát a panelek alatt elhelyezett akkumulátorokban tároljuk majd. Az energiát aztán a Hold felszínén elhelyezett kábelek fogják továbbítani, amelyek az elektromos energiát a bázisra szállítják.

Kezdetben a Földről származó sűrített levegőt fogunk használni, hogy kezdetben élni tudjunk, de később a vízből fogunk oxigént kinyerni. Az oxigén kinyerésének alternatívája az olvasztott só elektrolízisének nevezett eljárás. Ami a nitrogént illeti, amely a légkörünkben és az általunk belélegzett levegőben a legnagyobb koncentrációban található elem, még mindig nem sok adatunk van arról, hogyan lehetne a Holdon hozzájutni. Ez azt jelenti, hogy sűrített nitrogént kell használnunk a Földről, hogy a bázison belélegezhessük a levegőt.

Ennek a holdi bázisnak a fő célja egy tudományosabb területen lenne, ahol a lehető legtöbb információt próbálnánk megszerezni a lehető legkevesebb pénzügyi forrás felhasználásával. Ezek az összegyűjtött információk viszont kulcsfontosságúak lennének egy jövőbeli nagyszabású holdi kolonizáció és egy ökoszisztéma létrehozása szempontjából. Továbbá, mivel eddig a Holdról szerzett információink nagy része csak nagyon távoli megfigyelésekből származik, ez a holdi bázis viszont képes lenne megerősíteni vagy cáfolni azt, ami a Föld bolygó műholdján történik.

Mivel a bázisunk csak két ember számára lesz, a feladatokat mindig együtt kell elvégezni, ami nem könnyíti meg a váltakozó alvásidőket és még az étkezéseket is különböző időpontokban. Ennek oka, hogy a két űrhajós nagyon fontos lesz egymásnak, és ha bármi történik, közel kell lenniük egymáshoz, hogy segítséget tudjanak nyújtani egymásnak, vagy akár műholdon keresztül kommunikálni tudjanak a szárazfölddel. A Holdon az ember túléléséhez szükséges különböző feladatok alapján az űrhajósoknak nagyon kevés szabadidőre van szükségük, így a rutinjuk nagyon sűrű lesz. Körülbelül 8 órát fognak aludni, de aztán, amint felébrednek, elvégzik a személyes higiéniát, egyenként, mivel csak egy fürdőszoba lesz. Ezután fel kell öltözniük, hogy elkezdhessék a hosszú munkanapot, és meglesz a nap első étkezése, ahol az egyetlen olyan ételt fogyaszthatják el, ami nem teljesen űrhajós étel, mivel a mesterséges üvegházunkban termesztett élelmiszerek egyikét fogyaszthatják majd. Ezután, az első étkezés után a munka alapja a kutatás lesz, hogy a lehető legtöbb információt megszerezzék a Holdról, és a lehető legkeményebben kell dolgozniuk, hogy túléljék az ismeretlent, amit a Hold nyújt számunkra. A változások utolsó részét tekintve be kell osztanunk az időnket, hogy a jeget ivóvízzé alakítsuk át, a kráterek aljáról származó jég kitermelésével. Viszont a felolvasztáson keresztül haladva szűrőket fogunk használni, amelyek mindezt a jeget ivóvízzé alakítják, és a holdi port is átalakítják oxigénné, hogy a bázisunkon lélegezni tudjunk. A sok elvégzendő feladat között nagyon kevés szabadidejük lesz, de ezt mindig jól fogják kihasználni, hiszen a reggelin (első étkezés) kívül még három étkezésre szolgál majd, valamint arra, hogy mindenféle észlelt sérülést kijavítsanak. Az expedíció minden pillanatát arra is ki fogják használni, hogy folyamatosan keressék a tudást, hogy elegendő információt szerezhessünk egy jövőbeli tartós holdi civilizációhoz.