moon_camp

Az ISS parancsnokának naplója

Andreas Mogensennel

Az ISS egy laboratórium, ahol tudományos kutatásokat és technológiai fejlesztéseket végezhetünk. A tudományos kutatás kiszélesíti a világunkról alkotott képünket, mélyebb betekintést nyújtva a fizikába, a kémiába, a biológiába és még sok másba. Ez bővíti tudásunkat, ami viszont mindannyiunknak segít a Földön. Az ISS az ember számára is extrém környezetet jelent. Az ilyen környezetben való élet és munka megtanulása arra kényszerít minket, hogy olyan technológiákat fejlesszünk ki, mint például a víz újrahasznosító rendszerek, amelyek a Földön is hasznunkra válnak."

Andreas Mogensen
Csatlakozzon Andreas űrutazásához
 

A világűr felfedezése arról szól, hogy messzebbre utazunk, és új tapasztalatokkal és ismeretekkel térünk vissza, amelyek segíthetnek nekünk a Földön. Az emberiség profitál az új felfedezésekből, ambíciókból, tudományból, inspirációból és kihívásokból.

Kövesse Andreas naplóbejegyzéseit, hogy többet tudjon meg alvási és étkezési szokásairól, ismerje meg az olyan erőforrások, mint a víz fontosságát a Nemzetközi Űrállomáson, és nézze a Földet az univerzum legcsodálatosabb ablakából, az ISS kupolájából. 

Oszd meg velünk földi tapasztalataidat:
  • Ha lehetősége lenne rá, elutazna az űrbe?
  • Át tudod érezni Andreas tapasztalatait?
  • Számodra mi a legkülönlegesebb hely a Földön?
  • Milyen lépéseket teszel mindennap, hogy fenntarthatóbbá válj? Meg tudnád inni az újrahasznosított vizeletedet, mint az űrhajósok?


Használja a #ISSCommandersLog hogy megossza velünk tapasztalatait.

Oszd meg velünk földi tapasztalataidat! #ISSCommandersLog

Naplóbejegyzés #1

Hogyan néz ki a Föld az űrből?
 

"A Földet az űrből látni nagyon különleges élmény. Gyönyörű látvány, és a kék-fehér bolygónk és a minket körülvevő mélyfekete űr közötti kontraszt kiemeli, hogy a Föld mennyire egyedülálló. A Földhöz hasonló nincs sehol a közelünkben. Rájössz, hogy a Föld nemcsak az otthonunk, hanem az egyetlen otthonunk. Arra is rájössz, hogy a Föld egyetlen bolygó, amelyen mindannyian osztozunk. Nem látod az országok közötti határokat. A legtöbb esetben a határokat ember alkotta, és nincs nyilvánvaló oka annak, hogy hol vannak. Mindannyian emberek vagyunk, akik egymás mellett élünk, és osztozunk a bolygónkon."

Andreas Mogensen

Naplóbejegyzés #2

Élelmiszer az űrben

"Ma müzlit ettem tejjel és áfonyával, narancslevet és kávét reggelire. Kicsit később egy fahéjas tekercset és még egy kis kávét is ettem délelőtti nassolásként, mivel vasárnap van, és több időm van a pihenésre. Ebédre csirkés ananászsalátát, mangós salátát, és egy tortillát ettem mogyoróvajjal és egy Nutellával. A normál kenyér túl sok morzsát képez a térben, ezért kenyér helyett tortillát használunk, mivel az nem morzsálódik. Ma este azt hiszem, lasagna lesz vacsorára.

Az élelmiszer fontos szerepet játszik az űrben. Először is, táplálónak kell lennie, és el kell látnia minket minden olyan vitaminnal és ásványi anyaggal, amelyre a szervezetünknek szüksége van az egészségünk megőrzéséhez. Ezenkívül jó ízűnek kell lennie. A legénység tagjaival való étkezés nagyszerű kötődési tevékenység, amely növelheti a csapatkohéziót és kellemes pillanatokat teremthet, miközben hosszú időre távol vagyunk a családunktól és a barátainktól."

Andreas Mogensen

Naplóbejegyzés #3

Fenntarthatóság az űrben

"Akárcsak a Földön, a fenntarthatóság az űrben is fontos cél. Annak érdekében, hogy kevésbé függjünk a Földről származó készletektől, igyekszünk minél több erőforrást, különösen a vizet újra felhasználni. Minden vizeletünket, izzadságunkat és egyéb nedvességet összegyűjtünk a levegőből, megtisztítjuk és visszaalakítjuk ivóvízzé. A vizet elektrolizálni is tudjuk, hogy oxigént állítsunk elő a légzéshez. A jövőben talán még növényeket is használhatunk arra, hogy a kilélegzett szén-dioxidból oxigént állítsunk elő, akárcsak a Földön.

A Nemzetközi Űrállomás kiváló lehetőség az új technológiák kifejlesztésére és tesztelésére, mielőtt a Holdra és a Marsra irányuló küldetéseken használnánk őket. Az űrállomás biztosítja az összes olyan laboratóriumi berendezést, amelyre a súlytalanságban szükségünk van, és elég közel van a Földhöz ahhoz, hogy akkor is számíthassunk a Földről érkező utánpótlásra, amikor a technológia még nem teljesen kész a használatra.".

Andreas Mogensen

Naplóbejegyzés #4

Alvás az űrben

Az űrállomáson tartózkodó űrhajósok 90 percenként tesznek egy teljes kört a Föld körül, és naponta 16 naplementét és napfelkeltét élnek át. Ezzel a földöntúli rutinnal az űrhajósok nehezen találják meg a természetes napi ritmust az űrben.

Az űrállomás a greenwichi középidőt (GMT) követi, ami segít a következetes időbeosztásban, valamint a rendszeres ébredési és lefekvési rutinban.

Sok űrhajósnak nehézséget okoz az űrben való alváshoz való alkalmazkodás. Ahelyett, hogy feküdnének, az űrhajósok hálóhelyük falához erősített hálózsákban lebegnek.

Naplóbejegyzés #5

Alkalmas az űrrepülésre

A súlytalanságban való mozgás a Nemzetközi Űrállomáson keresztül teljesen könnyedén megy. Ezért rendkívül fontos, hogy az űrhajósok mindennap edzenek, hogy megőrizzék fittségüket, izomtömegüket és csontsűrűségüket. Az ISS-en számos érdekes edzőgép áll az űrhajósok rendelkezésére, hogy fittek maradjanak az űrrepüléshez.

"Tudjuk, hogy az emberi szervezetben változások következnek be, ha hosszabb ideig mikrogravitációban tartózkodik, például edzenem kell, hogy ne veszítsem el az izmaimat."

Andreas Mogensen

Ismerje meg Andreas Mogensen ESA-űrhajóst

Andreas Mogensen, az ESA űrhajósa lett az első dán állampolgár az űrben 2015. szeptember 2-án, amikor a 10 napos "iriss" küldetés keretében elindult a Nemzetközi Űrállomásra. Az űrállomáson tartózkodása alatt Andreas fedélzeti mérnökként dolgozott, és különböző területeken végzett kísérleteket. Emellett a Szojuz TMA-18M fedélzeti mérnökként szolgált a felbocsátás során, valamint a Szojuz TMA-16M fedélzeti mérnökként a visszatérés során.

2023. augusztus 26-án az Andreas elindult második küldetésére, a Huginn nevűre. Az északi mitológiából származó Odin egyik hollójáról elnevezett Huginn küldetés során Andreas lett az első nem amerikai pilóta a SpaceX Crew Dragon fedélzetén, Jasmin Moghbeli, a Crew Dragon parancsnoka és NASA asztronauta mellett ülve. A dán a Crew-7 többi tagjával együtt augusztus 27-én érkezett meg az űrállomásra.

Andreas 2023. szeptember 26-tól a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka lesz, a hatodik európai, aki ezt a szerepet betölti. Az űrállomás parancsnokaként Andreas az űrállomás legénységének biztonságáért, jó egészségéért és jólétéért felel, miközben egy csapatként irányítja őket. Emellett a földi repülésvezetővel együttműködve felügyelte az űrállomáson folyó összes tevékenységet és műveletet.

Andreas 1976. november 2-án született Koppenhágában, Dániában, és szeret rögbizni, kosárlabdázni és fallabdázni. Emellett számos kalandsportot űz, többek között búvárkodik, ejtőernyőzik, sárkányhajózik, kajakozik és hegymászik. Egyéb érdeklődési körébe tartozik a tudomány, különösen az asztrofizika, az exobiológia és az evolúció.

FOTÓ DÁTUM: 03-18-22HELY: 8. épület, 183-as szoba - FotóstúdióTÉR: A fotóművészet és a fotózás témája: FOTÓS: BILL STAFFORD
Andreas Mogensen, az ESA űrhajósa a NASA EMU (Extravehicular Mobility Unit) űrruhájában.

Minden az űrhajósokról

Mi az az űrhajós?
Az űrhajós egy űrutazó. Az űrhajósok a Föld légkörén túlra tartó űrrepülések hivatásos legénységének tagjai. Az űrben való élet kihívásai és ellenségessége miatt az űrhajósok pályafutásuk nagy részét a küldetéseikre való felkészüléssel töltik.
Hová utaznak az űrhajósok?
Az űrhajósok a Föld körül keringő állomásokra, például a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) és a Holdra is eljutottak. A jövőben valószínűleg még távolabbi helyekre, például a Marsra is ellátogatnak majd űrhajósok.
A Nemzetközi Űrállomás
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) egy nagy űrlaboratórium, amely a világ számos különböző űrügynökségének nemzetközi együttműködése. Az ISS fedélzetén 2000 óta élnek emberek, és egyszerre akár hat űrhajós is élhet és dolgozhat egymás mellett.

Az ISS-en a környezeti feltételek kicsit mások, mint a Földön. Az űrhajósok mikrogravitációs környezetben vannak (a Föld körül keringő nagy sebesség miatt), és kevésbé védettek a sugárzástól és a hőmérséklet-ingadozásoktól. Az ISS továbbá kívül esik a Föld légkörén, így nincs levegő, amikor az űrhajósok kilépnek az űrállomásból.
Mit csinálnak az űrhajósok, amikor az űrben vannak?
Az űrhajós fő feladata tudományos kísérletek elvégzése és az űrállomás üzemképes állapotban tartása. Fontos, hogy jól dolgozzanak csapatban, és hatékonyan együttműködjenek a földi irányítókkal és tudósokkal.

Feladataikat legtöbbször az ISS-en belül végzik, de amikor kimennek a szabadba, például a napelemek karbantartására, speciális űrruhát kell viselniük a védelem érdekében.

Az űrhajósoknak szigorú rutinokat kell követniük, miközben az űrben élnek, hogy biztonságban, egészségben és boldogságban maradjanak. Az űrhajósok naponta edzenek és tápláló ételeket fogyasztanak, hogy fittek és egészségesek maradjanak az űrben. Szabadidejükben az űrhajósok sok olyan dolgot csinálnak, mint mi a Földön, például pihennek, takarítanak és beszélgetnek a barátaikkal és a családjukkal.

A Nemzetközi Űrállomás. Hitel: NASA (S132-E-012208)
Kulcsszavak:
, , , , , , , , , , , ,

Egyéb források